Első és a legfontosabb az öntözőrendszer tervezése esetén, figyelembe kell venni a terület méretét, növények típusát, talajminőségét és vízellátást.
Vízellátás lehet: hálózati víz, fúrt kút, egyéb.
Még mindenek előtt tudnunk/ ismernünk kell, hálózati víz esetén, hogy mekkora is a nyomás vagy, ha fúrt kút áll rendelkezésre, akkor az abban elhelyezett szivattyúnak a paramétereit.
Amennyiben nem tudjuk ezeket az adatokat, akkor meg kell mérni nyomásmérő óra segítségével.
Víznyomás mérése nyugalmi állapotban:
A nyomásmérő órát fel kell helyezni a kerticsapra, a szerelvény csapját zárt állapotba kell helyezni, a kerti csapot meg kell nyitni. Ebben az állapotban leolvashatjuk a nyugalmi állapot értékét a mérőóráról. Minél közelebb mérünk a telek víz betáplálási pontjához, annál pontosabb értéket kapunk.
Tegyük fel, hogy a mért eredmény 4.6 bár
Tervezéshez szükséges adatok mérése liter/perc.
A szerelvényen lévő csapot addig nyitjuk ki, amíg 3 bár nyomásra esik vissza, ekkor aláteszünk egy mérőedényt és stopper segítségével megnézzük, hogy 10 másodperc alatt mennyi víz jön a csapból. A kapott eredményt megszorozzuk hattal, így megkapjuk azt az értéket ami 1 perc alatt jönne ki a csapból. Ebből már ki lehet számolni, hogy hány liter/percet tud a rendszer.
Minden szórófej típusnak meg van határozva egy nyomástartomány, amin üzemelnek (az adott szórófej 3.5 báron üzemel akkor azzal az értékkel kell számolnunk).
Példa: 3 bár nyomáson, 10 másodperc alatt, 5 Liter
Akkor 3 bár nyomáson 1 perc alatt: 6 x 5 =
30 Liter/percet tud a rendszerünk.
ha nem rendelkezünk a szükséges nyomással, akkor nyomásrásegítő szivattyút kell a rendszerünkbe telepíteni, ha viszont nagyon magas, abban az esetben nyomás csökkentőt kell felszerelnünk.
Ha öntöz rendszer telepítésén gondolkozik, keressen bizalommal!
szükség esetén használható a víznyomás növelésére és az öntözőrendszer hatékony működésének biztosítására
amelyek megtisztítják az öntözővizet, megakadályozva a mágnesszelepek és locsolófejek eltömődését
az öntözőcsövek és csatlakozók hálózata, amely a vizet a szivattyútól a kijelölt területekre szállítja
az öntöző vizet kijuttató eszközök, amelyek különböző típusok lehetnek attól függően, hogy milyen területre, milyen mennyiségű és típusú víz szükséges, idomok segítségével csatlakozik a csőrendszerre
kisebb, csepegtető vagy csőrendszerrel rendelkező öntözést biztosít, amely kifejezetten növények gyökereihez juttatja el a vizet, idomok segítségével csatlakozik a csőrendszerre
az öntözést szabályozza a vezérlőegység által
az öntözőrendszer automatizálásáért felelős eszköz, amely lehetővé teszi a programozott öntözést és időzítést
olyan szenzorok, amelyek érzékelik az esőt és szükség esetén automatikusan szabályozzák az öntözőrendszert
Az öntözőrendszerek téliesítése alapvető fontosságú, hogy megvédjük őket a hideg időjárás káros hatásaitól, és biztosítsuk hosszú távú működésüket.
A csövekben és szerelvényekben maradt víz megfagyhat, ami térfogat-növekedést okoz, és eltörheti az alkatrészeket.
A fagy okozta károk (csőtörés, szelepek vagy szórófejek meghibásodása) drága javításokat igényelhetnek.
A téliesítés megóvja a rendszert az időjárás okozta elhasználódástól, biztosítva a hatékony működést a következő szezonban.
A fagyás miatti nyomásnövekedés repedéseket vagy töréseket okozhat a csővezetékben.
A jég károsíthatja a szórófejek precíziós elemeit.
Tavasszal jelentős időt és pénzt kell fordítani a rendszer helyreállítására.
Minden csőből és szerelvényből ki kell üríteni a vizet, kézi vagy automata leeresztéssel, kompresszorral ki kell fúvatni a vizet.
A szelepek és szórófejek karbantartása, sérült elemek cseréje.
Időzítők és vezérlők áramtalanítása vagy téliesítő üzemmódba állítása.
