Hogyan épül fel egy öntöző rendszer?

Első és a legfontosabb az öntözőrendszer tervezése. Figyelembe kell venni a terület méretét, növények típusát, talajminőségét és vízellátást.

Vízellátás lehet:

-hálózati víz

-fúrt kút

-egyéb.

Öntözőrendszer felépítése
Öntözőrendszer felépítése

Felépítése

Még mindenek előtt tudnunk/ ismernünk kell, hálózati víz esetén, hogy mekkora is a nyomás vagy, ha fúrt kút áll rendelkezésre, akkor az abban elhelyezett szivattyúnak a paramétereit.

Amennyiben nem tudjuk ezeket az adatokat, akkor meg kell mérni nyomásmérő óra segítségével.

Statikus nyomásmérés

Víznyomás mérése nyugalmi állapotban:

A nyomásmérő órát fel kell helyezni a kerticsapra, a szerelvény csapját zárt állapotba kell helyezni, a kerti csapot meg kell nyitni. Ebben az állapotban leolvashatjuk a nyugalmi állapot értékét a mérőóráról.   Tegyük fel, hogy a mért eredmény  4.6 bár

Dinamikus nyomásmérés

Tervezéshez szükséges adatok mérése liter/perc. A szerelvényen lévő csapot addig nyitjuk ki, amíg 3 bár nyomásra esik vissza, ekkor aláteszünk egy mérőedényt és stopper segítségével megnézzük, hogy 10 másodperc alatt mennyi víz jön a csapból. A kapott eredményt megszorozzuk hattal, így megkapjuk azt az értéket ami 1 perc alatt jönne ki a  csapból. Ebből már ki lehet számolni, hogy hány liter/percet tud a rendszer.

Minden szórófej típusnak meg van határozva egy nyomástartomány, amin üzemelnek (az adott szórofej 3.5 báron üzemel akkor azzal az értékkel kell számolnunk).

Abban az esetben, ha nem rendelkezünk a szükséges nyomással, akkor nyomásrásegítő szivattyút kell a rendszerünkbe telepíteni, ha viszont nagyon magas, abban az esetben nyomás csökkentőt kell felszerelnünk. 

Szivattyú:
-szükség esetén használható a víznyomás növelésére és az öntözőrendszer hatékony működésének biztosítására

Vízszűrők:
-amelyek megtisztítják az öntözővizet, megakadályozva a mágnesszelepek és locsolófejek eltömődését

Csőrendszer:
-az öntözőcsövek és csatlakozók hálózata, amely a vizet a szivattyútól a kijelölt területekre szállítja

Szelepek:
-az öntözést szabályozza a vezérlőegység által

Vezérlőegység:
-az öntözőrendszer automatizálásáért felelős eszköz, amely lehetővé teszi a programozott öntözést és időzítést

Érzékelők:
-olyan szenzorok, amelyek érzékelik az esőt és szükség esetén automatikusan szabályozzák az öntözőrendszert

Locsolófejek:
-az öntöző vizet kijuttató eszközök, amelyek különböző típusok lehetnek attól függően, hogy milyen területre, milyen mennyiségű és típusú víz szükséges

Csepegtetőrendszer:
-kisebb, csepegtető vagy csőrendszerrel rendelkező öntözést biztosít, amely kifejezetten növények gyökereihez juttatja el a vizet

Ha öntöz rendszer telepítésén gondolkozik, keressen bizalommal!

Az öntözőrendszerek téliesítése

Az öntözőrendszerek téliesítése alapvető fontosságú, hogy megvédjük őket a hideg időjárás káros hatásaitól, és biztosítsuk hosszú távú működésüket.

Miért érdemes az öntözőrendszereket téliesíteni? Mi történik, ha nem végezzük el ezt a feladatot?
Greskovics László
Megrendelő

Miért érdemes téliesíteni?

1. Fagyás elleni védelem:

A csövekben és szerelvényekben maradt víz megfagyhat, ami térfogat-növekedést okoz, és eltörheti az alkatrészeket.

2. Költséges javítás elkerülése: 

A fagy okozta károk (csőtörés, szelepek vagy szórófejek meghibásodása) drága javításokat igényelhetnek.

3. Hosszabb élettartam:

A téliesítés megóvja a rendszert az időjárás okozta elhasználódástól, biztosítva a hatékony működést a következő szezonban.

Mi történik, ha nem végezzük el?

1. Csőtörés és szerelvénykárosodás:

A fagyás miatti nyomásnövekedés repedéseket vagy töréseket okozhat a csővezetékben.

2. Szórófejek elmozdulása vagy tönkremenetele:

A jég károsíthatja a szórófejek precíziós elemeit.

3. Rendszeres karbantartási költségek növekedése:

Tavasszal jelentős időt és pénzt kell fordítani a rendszer helyreállítására.

Hogyan történik a téliesítés?

1. Víz leeresztés:

Minden csőből és szerelvényből ki kell üríteni a vizet, kézi vagy automata leeresztéssel, esetleg kompresszorral.

2. Rendszerellenőrzés: 

A szelepek és szórófejek karbantartása, sérült elemek cseréje.

3. Elektronikai védelem:

Időzítők és vezérlők áramtalanítása vagy téliesítő üzemmódba állítása.

A téliesítés segít megelőzni a kellemetlenségeket és költségeket, biztosítva az öntözőrendszer zavartalan működését.